December 2-án mutatta be a Romazsaruk című, magyar saját gyártású dokumentumfilmjét az HBO, amelyben egy már nyugdíjas férfi mellett főszereplőként feltűnik egy aktív rendőr és egy fiatal romalány is, aki a szakközépiskola után ezt a pályát választja.

"A témával én kerestem meg az HBO-t, megtetszett nekik, így dolgoztunk rajta: januárban kezdtük, megvágtuk, megbeszéltük, augusztusban adtuk le" - mesélte az [origo]-nak Oláh Kata rendező. "Három életút látható a filmben, amelyben el akartuk kerülni a kliséket, nem akartunk romákat a börtönben, cigánytelepen mutatni, tehát semmi olyan nincs benne, amit kereskedelmi tévék magazinműsoraiban látni lehet. Egyszerű, de borzasztó pozitív emberek története ez."

A dokumentumfilmben három roma a főszereplő, Lólé Mihály már nyugdíjas zsaru, a legtöbbet szereplő Turgyán Sándor aktív, a harmadik, Szűcs Beatrix pedig rendőr szeretne lenni. A megkeresett szereplők egyből belementek, igent mondtak a forgatásra - még a fiatal lány is, aki azt is jól tűrte, hogy vették a kamerák egy százkérdéses teszt kitöltése, fekvőtámaszok elvégzése, érettségire, ballagásra való készülődés közben is.

"Megnéztük, honnan is jönnek ők, és kiderült, hogy ha van egy anya, aki azt határozza el, hogy diplomás lesz a gyereke, ez akkora erőt ad neki, hogy mindenre képes lesz. Fantasztikus anyákat, szülőket találtunk a háttérben, függetlenül az elvégzett osztályok számától. A filmünk azt bizonyítja, hogy bárhonnan ki lehet törni" - magyarázta Oláh.

A szereplők családja ugyan örült, hogy van munka, de többen nem voltak elájulva attól, hogy fiuk, lányuk a rendőri hivatást választotta. "Érdekes volt a motiváció is: Mihály, aki egy Csikágó néven elhíresült utcából, Hevesből származik, nagyon szerette a San Francisco utcáin című sorozatot, ezért lett rendőr, amúgy volt terrorelhárító is, tíz évig. Sanyi, a főszereplő cigánytelepen született, ő aktív: azért választotta ezt a hivatást, hogy tiszteljék, felnézzenek rá, példát mutasson a cigányságnak. Bea pedig a biztos szakma miatt döntött így, mert kozmetikus lehet állás nélkül, de rendőr nemigen. Édesapja nem volt elragadtatva az ötlettől" - fűzte hozzá a rendező.

Oláh szerint a filmben van irónia, a dramaturgia miatt pedig hol elszorul a néző torka, hol pedig nevetnie kell a szereplőkkel, szándékosan váltogatták a vidámabb képsorokat a komorabb valósággal. Ő a képi világra is büszke, HD-ben vették fel, két kamerával, úgy véli, a feldolgozás, a tempó is játékfilmes. Életveszélyben nem voltak a pesti járőrözés során, ellenben jókat ettek egy vidéki helyszínen: "Két éjszakát és két teljes nappalt járőröztünk a nyolckerben, órákat ücsörögtünk a kocsiban, de voltak órák, hogy jóformán semmi nem történt. A kerület már nem olyan, mint régen, a térfigyelő kamerák is elrettentik a rosszban járókat. Legkedvesebb emlékem pedig az, hogy Sanyi családját húsvétkor látogattuk meg, és kicsit olyan volt, mintha egy Kusturica-filmbe csöppentünk volna, nagy vendégjárás volt, folyamatosan etettek, itattak" - emlékezett.

A filmben látható, hogy a felvételi vizsga előtt két rendőr megnézi, hol lakik a jelentkező, bekukkantanak a hálószobájába is ("ilyen csinos rendőrlányok kellenek nekünk" - mondja somolyogva az egyik látogató), a néző bepillanthat egy rendőrőrs átlagos hétköznapjába, egy reggeli eligazításra (pincefeltörés, nagy értékű lopott motor, autófeltörés a fő téma), és a kamera egy falusi talponállóban is dolgozik, ahol sajátos véleményekkel is találkozhat a tévéző ("van egy pár család, amit likvidálni kellene"). Filmezésre pedig kiváló terep a nyolcadik kerület, sokkal izgalmasabb, eredetibb, meghökkentőbb utcai felvételekkel, vágóképekkel lehet dolgozni, mint a főváros több más pontján: az itteni változatosságra jellemző, hogy száz méteren belül van török, kínai étterem is, a járdán pedig romák, arabok és vietnamiak mellett fekete afrikaiak is feltűnnek, békés szimbiózisban.

A filmet nem nyomja el a zene, amely csak néha visszatérő hangulati elem - nem is lett klipszerű a végeredmény. A zeneszerző Barcza Gergely volt, a Besh o droM zenekar vezetője, ő már írt zenét korábban Csukás Sándor Születésnap című filmjéhez. A rendező-operatőr Csukás és felesége, Oláh Kata tizenhárom nap alatt, ötven órányit forgattak, nyolc helyszínen az országban.

origo.hu