2011. évi CLXVII. törvény

a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról
és a szolgálati járandóságról*

1. Általános rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában
a) biztosítással járó jogviszony:
aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti
biztosítással járó jogviszony,
ab) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya
alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti
biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony,
* A törvényt az Országgyûlés a 2011. november 28-ai ülésnapján fogadta el.
ac) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény
eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja
szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony;
b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam,
továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági
Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai
Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
c) korhatár elõtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó
ca) elõrehozott öregségi nyugdíj,
cb) csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj,
cc) korkedvezményes nyugdíj,
cd) bányásznyugdíj,
ce) korengedményes nyugdíj,
cf) az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.)
Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló
1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított
öregségi nyugdíj,
ch) az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január
1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ci) az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen
hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cj) szolgálati nyugdíj;
d) korhatár elõtti öregségi nyugdíj, korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdõ napja: az a nap,
amelytõl kezdõdõen a korhatár elõtti öregségi nyugdíjat, a korhatár elõtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot
megállapítják;
e) nyugdíjban, korhatár elõtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülõ személy: az a személy, akinek
nyugdíjat, korhatár elõtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár
elõtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik;
f) öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;
g) rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés
i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék,
valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével.
2. § (1) A korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek
állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre,
a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idõ meghatározására és
számítására, a korhatár elõtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idõ,
korkedvezményes idõ megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás
visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési
kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy
nyugdíjat említ, azon korhatár elõtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.
(3) A korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
(4) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépõ korhatár
elõtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre az
öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm.
rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.)
Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelõen kell alkalmazni.
(5) A 3. § (2) bekezdése, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 18. § (1) és (2) bekezdése szerinti
esetekben a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról, illetve a korhatár elõtti ellátás, szolgálati
járandóság folyósított összegének módosításáról nem hoz külön döntést.
2. A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak továbbfolyósítása
3. § (1) Korhatár elõtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követõ kezdõ naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét
megelõzõ kezdõ naptól megállapításra kerülõ korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár elõtti
öregségi nyugdíj kezdõ napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell
továbbfolyósítani
a) az 1949. évben vagy azt megelõzõen született, az 1. § c) pont ca)–ci) alpontja szerinti nyugdíjban részesülõ
személynek ezt a nyugdíját,
b) az 1954. évben vagy azt megelõzõen született, szolgálati nyugdíjban részesülõ személynek a szolgálati nyugdíja
csökkentések nélküli teljes összegét,
c) annak a korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ nõnek a korhatár elõtti öregségi nyugdíját, aki
2011. december 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idõvel,
az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség
hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti
szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai
szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj
2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés
mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére
vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.
(5) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érintik,
azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
4. § (1) 2012. január 1-jétõl – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §
(2) bekezdése szerinti eset és az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az 1950. évben vagy azt követõen
született,
a) az 1. § c) pont ca)–ch) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ személynek a korhatár elõtti
öregségi nyugdíját a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,
b) az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ személynek a korhatár elõtti
öregségi nyugdíját a (2) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt
összegben,
korhatár elõtti ellátásként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíj helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás
továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó, az 1. § c) pont
ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó
mértékével.
(3) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár elõtti ellátás folyósított
összegét módosítani kell.
(4) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár elõtti ellátásban részesülõ személy a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletõ családi kedvezmény
– megosztással történõ érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén
jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal,
élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthetõ, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi
kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthetõ részére az adó mértékével megállapított
összeg a korhatár elõtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthetõ.
5. § (1) 2012. január 1-jétõl – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az 1955. évben vagy azt követõen született,
szolgálati nyugdíjban részesülõ személynek a szolgálati nyugdíját a (2) és (3) bekezdés szerint számított és a
2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani az
5. alcímben foglaltak figyelembevételével.
(2) A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó
szolgálati nyugdíj havi összegét – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó
mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb
munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege
– a 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj
kivételével – ezt az összeget meghaladta.
(3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthetõ a szolgálati járandóság összege, ha
a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az
alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegét a
jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minõsítõ határozattal megállapították,
b) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok alapján
csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én
hatályos kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy
c) a jogosult önkéntes tartalékos szerzõdést kötött, a szerzõdés megkötését követõ hónap elsõ napjától a szerzõdés
megszûnése hónapjának utolsó napjáig.
(4) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított
összegét módosítani kell.
(5) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülõ személy a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletõ családi kedvezmény
– megosztással történõ érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén
jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal,
élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthetõ, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi
kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthetõ részére az adó mértékével megállapított
összeg a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthetõ.
6. § Aki korhatár elõtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je elõtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot
szerzett, ezt a jogát korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra
vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával.
3. A korhatár elõtti ellátás megállapítása
7. § (1) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – 2011. december 31-ét követõ kezdõ naptól – korhatár elõtti ellátásra jogosult
a) az, aki 2011. december 31-éig az elõrehozott, csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj
igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai szerint szükséges
aa) életkort betöltötte, és
ab) szolgálati idõt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nõ, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig, de legkésõbb
2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati idõt szerzett,
c) az, aki a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig, de legkésõbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét
megelõzõen hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét
megelõzõen hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról
szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra
jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot
2012. január 1-jét megelõzõen a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntetõ megállapodást
2012. január 1-jét megelõzõen írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszûnését
követõ nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszûnését követõ napon a
2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár
elõtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár elõtti
ellátás kezdõ napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettmûvészeti
életjáradékra nem jogosult, és a korhatár elõtti ellátás kezdõ napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár elõtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése
elõtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár elõtti ellátás kezdõ napját megelõzõ napig szerzett, ha a korhatár elõtti ellátás kezdõ napja 2012. évben
van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.
8. § (1) Az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított korhatár elõtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó,
a korhatár elõtti ellátás kezdõ napján alkalmazandó szabályok, valamint a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kell
megállapítani.
(2) 1950. vagy 1951. évben született nõ esetén a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a korhatár elõtti ellátás
(1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2008. december 31-én hatályos 10. § (2) bekezdése szerint csökkenteni
kell, ha a jogosult
a) a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig csak csökkentett
összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, és
b) a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt 2008. december 31-éig
megszerezte.
(3) A 7. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetben a korhatár elõtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét
– a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. § (3) bekezdése szerint
csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár elõtti ellátás kezdõ
napjáig csak csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.
(4) A 7. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti esetben a korhatár elõtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét
a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. § (2), illetve (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a
2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig csak a Tny. 2011. december
31-én hatályos 18/B. §-a szerinti elõrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.
4. A szolgálati járandóság megállapítása
9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – 2011. december 31-ét követõ kezdõ naptól – szolgálati járandóságra
jogosult az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelõzõen
írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszûnését követõ napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én
hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai, vagy a fegyveres erõk és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejû rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati
nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
beleszámítva a szolgálati idõbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött idõt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelõzõen született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati
viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati ideje
2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdõ napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati
járandóság kezdõ napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdõ napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
10. § (1) A 9. § a) és c) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én
hatályos szabályainak és az 5. § (2) és (3) bekezdésének megfelelõ alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ahol
a rendelkezések
a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a szolgálati járandóságnak az 5. §
(2)–(5) bekezdésében foglaltak nélkül számított, megállapításkori havi összegét,
b) a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdõ
napját megelõzõ napon hatályos kötelezõ legkisebb munkabért
kell érteni.
(2) A 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összege megegyezik a korábban folyósított rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 5. § (2) és (3) bekezdés megfelelõ alkalmazásával számított összegével azzal, hogy
ahol a rendelkezések
a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a 2011 decemberére járó a rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíj havi összegét,
b) a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdõ
napját megelõzõ napon hatályos kötelezõ legkisebb munkabért
kell érteni.
(3) Az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított szolgálati
járandóságra is alkalmazni kell.
5. A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése
11. § (1) A korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személy keresõtevékenységére a Tny. 83/B. §
(1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2012. június 30-át követõen szerzett jövedelem vehetõ figyelembe, ha a korhatár
elõtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelõzõ kezdõ naptól állapították meg.
12. § (1) A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a Hszt. 64. § (5) bekezdése, 264/C. § (1) bekezdés
c) pontja vagy a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a
jogosult igazolja a szolgálati viszony megszûnését.
13. § A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult
álláskeresési járadékban részesül.
14. § (1) A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának idõtartama alatt
a) öt évig terjedõ vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendõ szándékos bûncselekményt, vagy
b) öt évet el nem érõ szabadságvesztéssel büntetendõ szándékos testi sértés [Btk. 170. § (2) bekezdés], személyi
szabadság megsértése [Btk. 175. § (1) bekezdés], emberkereskedelem [Btk. 175/B. § (1) bekezdés],
embercsempészés [Btk. 218. § (1) bekezdés], hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban [Btk.
226. § (1) bekezdés], vesztegetés [Btk. 251. § (1) bekezdés, 253. § (1) bekezdés, 254. § (1) bekezdés], befolyás vásárlása (Btk. 256/A. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/B. § (1) bekezdés, 258/C. § (1) bekezdés], vagy befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. § (2) bekezdés] bûncselekményt követett el, és az elítéléshez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
(2) A szolgálati járandóság folyósítását a) a 9. § alapján jogosult személy esetén, ha a jogosult már a szolgálati járandóságot megállapító határozat jogerõre emelkedésekor az (1) bekezdés szerinti, az elítéléshez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, a szolgálati járandóság kezdõ napjától, b) az a) pontban nem említett esetben az (1) bekezdés szerinti szüneteltetési oknak a nyugdíjfolyósító szerv általi megállapítását követõ hónap elsõ napjától kell szüneteltetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szüneteltetési ok megállapítása céljából
a) a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóság megállapítására irányuló eljárása során elektronikus úton
továbbítja a jogosult természetes személyazonosító adatait,
b) a nyugdíjfolyósító szerv havonta elektronikus úton továbbítja a szolgálati járandóságban részesülõ személyek
természetes személyazonosító adatait
a bûnügyi nyilvántartó szervnek.
(4) A bûnügyi nyilvántartó szerv a (3) bekezdésben meghatározott személyek természetes személyazonosító adatait
összeveti a bûntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha az összevetés alapján a bûnügyi nyilvántartó szerv azt
állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdés szerinti bûncselekményt követett el, és
az elítéléshez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényt, a bûncselekmény vagy
bûncselekmények elkövetésének idejét, valamint az érintett természetes személyazonosító adatait továbbítja a Hszt.
199. §-ában és a Hjt. 225. §-ában meghatározott központi személyügyi nyilvántartásokat kezelõ szerveknek
(a továbbiakban együtt: központi személyügyi nyilvántartást kezelõ szerv).
(5) A központi személyügyi nyilvántartást kezelõ szerv a bûnügyi nyilvántartó szervtõl átvett adatokat összeveti az általa
kezelt központi személyügyi nyilvántartás adattartalmával. Ha az összevetés alapján a központi személyügyi
nyilvántartást kezelõ szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott személy az (1) bekezdésben
meghatározott bûncselekményt a szolgálati viszonyának idõtartama alatt követte el, és az elítéléshez fûzõdõ
hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényrõl, valamint az érintett személy természetes
személyazonosító adatairól tájékoztatja a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíjmegállapító szervet,
a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a nyugdíjfolyósító szervet.
(6) A (3)–(5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerv, illetve a központi személyügyi
nyilvántartást kezelõ szerv – az adattovábbítási kötelezettségének teljesítését követõen haladéktalanul – törli.
(7) A szolgálati járandóság folyósításának az (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén a szolgálati járandóság a jogosult
kérelmére és csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult a bûnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, hogy az (1) bekezdésben szüneteltetési ok már nem áll fenn.
15. § Ameddig a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri, szüneteltetni kell a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság
folyósítását, ha a korhatár elõtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011. december 31-én a jogosult kérelmére
szüneteltették a 12. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
16. § A szüneteltetést követõen a korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot az idõközi nyugdíjemelésekkel növelt
összegben kell újból folyósítani.
6. A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megszûnése
17. § (1) A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megszûnik, ha
a) a jogosult meghal,
b) a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
c) a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
e) a nyugdíjmegállapító szerv a (2) bekezdés szerinti esetben vagy korengedményes nyugdíj helyébe lépõ korhatár
elõtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a
korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm.
rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.
(2) Ha a korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra
irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
a) a nyugdíjmegállapító szerv a korhatár elõtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító
határozat jogerõre emelkedését követõ hónaptól megszünteti, és
b) a jogosultnak – ha a jogosult a korhatár elõtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban kevesebb, mint egy éve
részesül – a folyósított korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegének megfelelõ összeget,
egyéb esetben a korhatár elõtti ellátásnak, illetve a szolgálati járandóságnak a megszüntetést megelõzõ egy
évben folyósított összegének megfelelõ összeget kell fizetnie.
(3) Akinek korhatár elõtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszûnik, annak korhatár elõtti ellátás és szolgálati
járandóság ismételten nem állapítható meg.
7. A korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személyek öregségi nyugdíja
18. § (1) Ha a korhatár elõtti ellátásban részesülõ személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár
betöltésének napjától a korhatár elõtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi
nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülõ személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár
betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell
továbbfolyósítani.
(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követõ
hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtõl kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását,
ha a korhatár elõtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés idõtartama alatt legalább 365 nap szolgálati
idõt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdõdõen – abban
az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve
(2) bekezdés szerint folyósított összegnél.
(4) A korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személy halála esetén a hozzátartozói
nyugellátások megállapítása során az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy ahol
az (1)–(3) bekezdés az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését említi, azon az elhunyt jogszerzõ halálát kell érteni.
8. A szolgálati nyugdíj rögzítése
19. § A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos
szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell
állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki
a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja,
b) a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozik, és
c) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a
25 évet.
20. § Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá nem tartozó személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított
vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított
vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az idõközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített
szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve a 18. § (1) vagy
(2) bekezdésében foglaltak szerint továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások
megállapítása során figyelembe venni.
9. A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság fedezete
21. § (1) A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság költségeinek, valamint a korhatár elõtti ellátással és a szolgálati
járandósággal kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
(2) E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a
korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötõ munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhetõ és a
munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.
10. Felhatalmazó rendelkezés
22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság
megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait.
11. Hatályba léptetõ rendelkezések
23. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 64. § (2) bekezdése és a 104. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 12–28. alcím és a 30–42. alcím 2012. január 2-án hatályát veszti. A 29. alcím és a 43. alcím 2013. január 2-án hatályát
veszti.
12. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
24. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 15. pontjában az „igénybevételével” szövegrész helyébe
az „ , a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék
igénybevételével” szöveg lép.
13. A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
25. § A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdése
a következõ e) ponttal egészül ki:
[Az álláskeresõ kérelmére nyugdíj elõtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha]
„e) korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban és átmeneti
bányászjáradékban nem részesül.”
26. § (1) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdése
a következõ j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben
a következõ adatok nyilvántartására jogosultak:]
„j) az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskeresõ korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti
életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e.”
(2) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §-a a következõ
(11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az állami foglalkoztatási szerv – a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból
értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti
életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülõ személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési
járadékot.”
27. § A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés i) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki
ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezik, vagy
ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
ic) a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított
öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti
nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegû öregségi járadékban részesül,”
28. § A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 30. § (1) bekezdés d) pontjában az „idõvel” szövegrész helyébe az „idõvel, és” szöveg,
b) 39. § (2) bekezdés f) pontjában a „korengedményes nyugdíjak” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj
helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „az elõnyugdíj,” szövegrész,
b) 58. § (5) bekezdés h) pontjában az „a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított
korkedvezmény figyelembevételével,” szövegrész.
14. A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
30. § A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. § (2) bekezdésében a „korengedményes
nyugdíjat” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíjat és a helyébe lépõ korhatár elõtti ellátást” szöveg lép.
15. A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
31. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 95. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a
munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon az öregségi nyugdíjra való jogosultság
[87/A. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg. Nem illeti meg az emelt összegû
végkielégítés a munkavállalót, ha az e bekezdésben foglaltak alapján korábban már emelt összegû végkielégítésben
részesült.”
32. § Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 65. § (3) bekezdés c) pontjában az „ , illetve
a korengedményes nyugdíjazásra” szövegrész.
16. A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
33. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételt a felmentési idõ leteltekor teljesítõ köztisztviselõ kérelmezi.”
34. § Hatályát veszti a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a) 17. § (2) bekezdés f) pontja,
b) 17. § (9) bekezdése,
c) 19. § (2) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szöveg,
d) 49/E. § (7) bekezdésében az „f) vagy” szövegrész.
17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti
meg, ha)
„f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételt a felmentési idõ leteltekor teljesítõ közalkalmazott kérelmezi.”
36. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 16. § (2) bekezdés d) pontjában az „a korengedményes nyugdíjazásra és” szövegrész,
b) 30. § (1) bekezdés e) pontja,
c) 37. § (7) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szövegrész,
d) 78. § (3) bekezdésében az „ , e)” szövegrész.
18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
37. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 1. § (4) bekezdésében a „nyugdíjasnak
minõsülõ” szövegrész helyébe a „nyugdíjasnak minõsülõ, vagy legkésõbb a munkaviszony megszûnését követõ
naptól kezdõdõen korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti
bányászjáradékban részesülõ (a továbbiakban együtt: nyugdíjas)” szöveg lép.
19. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
38. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „öregségi
nyugdíj” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj, a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti
életjáradék, az átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.
20. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
39. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következõ 46. és 47. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„46. Biztosítással járó jogviszony:
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló
1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszony,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó
személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszonynak megfelelõ jogviszony,
c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen
nem rendelkezik – a szerzõdõ államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszonynak megfelelõ jogviszony.
47. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam,
továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl
szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági
Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
40. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény VI. RÉSZE a következõ 49/B. és 49/C. §-sal egészül ki:
„49/B. § (1) Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki
a) bányavállalkozónál föld alatti munkakörben
aa) legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehetõ szolgálati
idõt szerzett, vagy
ab) legalább 5000 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati idõként figyelembe vehetõ –
mûszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért mûszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki
szénbányászatban elért mûszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a mûszakszám meghatározása során figyelembe
venni,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
c) azon a napon, amelytõl kezdõdõen az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban
nem áll, és
d) azon a napon, amelytõl kezdõdõen az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi
nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a
nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel
azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.
(2) 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – átmeneti bányászjáradékként
kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követõen született, bányásznyugdíjban részesülõ, a korhatár
elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi
CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó személynek a bányásznyugdíját, aki
2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idõvel vagy mûszakszámmal,
az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(3) Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában
foglaltak szerint kell emelni.
49/C. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az
igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idõ meghatározására és
számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idõ megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek
viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás
elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre
az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra
vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.
(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti
bányászjáradék szüneteltetésére, megszûnésére és fedezetére, a megszûnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre,
valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülõ személyek öregségi nyugdíjára a korhatár elõtti ellátásra
vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár elõtti ellátásra vonatkozó szabály
korhatár elõtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.”
41. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következõ v) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„v) az átmeneti bányászjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének eljárására”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történõ megállapítására.)
21. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
42. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdésében a „nyugállományba” szövegrész helyébe
a „nyugállományba – ideértve azt is, aki legkésõbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszûnését követõ
naptól kezdõdõen korhatár elõtti ellátásban részesül –” szöveg lép.
22. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
43. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a kiegészítõ nyugdíjpénztárnál)
„a) nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá az
az idõpont, amelytõl a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban,
balettmûvészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által
folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban), növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj elõtti álláskeresési segélyben
részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idõ idõtartamától függetlenül jogosulttá válik a
nyugdíjszolgáltatásra;”
23. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
44. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár elõtti ellátásából, szolgálati járandóságából,
balettmûvészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb
33 százalékot lehet levonni.”
24. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról
szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
45. § Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról
szóló 1994. évi LXIV. törvény
a) 13/A. §-a,
b) 13/B. § (1) bekezdésében az „ , illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó korhatárt” szövegrész,
c) 19. § (3) bekezdésében az „öregségi nyugdíja, valamint” szövegrész.
25. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
46. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont a) és b) alpontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ: nyugdíj:)
„a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói
nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a
foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj elõtti
munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó idõtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;
b) a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
törvényben meghatározott korhatár elõtti ellátás és szolgálati járandóság;”
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont g) és h) alpontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ: nyugdíj:)
„g) a Kiváló és Érdemes Mûvészeket, valamint a Népmûvészet Mestereit és özvegyüket megilletõ, törvényben
meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettmûvészeti életjáradék, valamint a Magyar
Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;
Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;
h) a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok
szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság,
valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult
elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt
munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben
meghatározott mértéket meg nem haladó része;”
26. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
módosítása
47. § A Hszt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerzõdéses állományú tagjaira, továbbá – a rájuk vonatkozó
mértékben – a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint
a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerzõdéses és nyugállományú
tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülõkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell.”
48. § A Hszt. a „Pályázati rendszer” alcímet megelõzõen a következõ alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:
„Nyugdíj elõtti rendelkezési állomány
44/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felsõ korhatárának elérése elõtt öt évvel, kérelmére vagy
– a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló
döntése alapján nyugdíj elõtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött
idõvel rendelkezik.
(2) A hivatásos állomány nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelõzõ védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az idõtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított
illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi
nyugdíjként megilletné – figyelembe véve a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti
ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is –, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte
volna,
c) szolgálatba hívása idõtartamára a ténylegesen betöltendõ beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi
illetményének megfelelõ díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság
idõarányosan illeti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegrõl a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a
nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke
megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.”
49. § A Hszt. 52. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„52. § A hivatásos szolgálat felsõ korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben
meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.”
50. § A Hszt. 56. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos állomány nõ tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. §
(2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idõvel.”
51. § A Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)
„a) a hivatásos szolgálat felsõ korhatárának elérése;”
(miatt.)
52. § A Hszt. az „Az elõmenetel feltételei” alcímet megelõzõen a következõ alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:
„Könnyített szolgálat
70/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban
töltött idõvel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban
foglalkoztatottak által betölthetõ munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a szolgálati viszonyban töltött idõbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követõ hivatásos állományba vételt
közvetlenül megelõzõen fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál
2012. január 1-je elõtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött
idõt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idõ ötven százalékos mértékben vehetõ figyelembe, továbbá
b) az e törvény alapján létesített szerzõdéses jogviszonyban eltöltött idõt is szolgálati viszonyban töltött idõnek kell
tekinteni.
(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idõ heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhetõ el.
A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.
(4) A könnyített szolgálatban történõ foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban
foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelõzõ utolsó havi illetménye alapján számított
távolléti díjnak megfelelõ összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat
idõtartama alatt nem csökkenhet.
(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkaköröket a miniszter határozza meg.”
53. § A Hszt. XVII. Fejezete a következõ 205/A. §-sal egészül ki:
„205/A. § A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülõkre is megfelelõen
alkalmazni kell.”
54. § A Hszt. 264/C. §-át megelõzõ alcíme és 264/C–264/F. §-a helyébe a következõ alcím és rendelkezések lépnek:
„Különleges foglalkoztatási állomány
„264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése elõtt a szolgálati járandóságra jogosult
a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban:
szenior állomány) teljesít szolgálatot,
b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, és
c) a szolgálati járandóságát a különleges foglalkoztatási állomány idejére szünetelteti,
kérelmére – függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati
viszonya – a rendõrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.
(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.
(3) A szenior állományban történõ foglalkoztatásra a rendõrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejû
szerzõdést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.
(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított
illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel elõtt folyósított szolgálati járandóságnak
– a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)–(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje
a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik
az öregségi nyugdíjemelés mértékével.
(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati idõt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati
idõ alapján kell megállapítani.
264/D. § (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.
(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhetõ el,
a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.
(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.
(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelõzõ védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior
állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
264/E. § A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követõen, a tényleges
szolgálat megkezdése elõtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelõ képzésben részesül.
264/F. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése elõtt is
megszûnik
a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy
b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára
vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.
(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell
jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének idõpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének
idõpontját megelõzõen legalább 60 nappal be kell nyújtani.
(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szûnik meg, a szenior állományba egy alkalommal
visszavehetõ.
(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját – ha megfelel a 64. §-ban meghatározott
feltételeknek – elõnyben kell részesíteni.”
55. § A Hszt. XXVI. Fejezete a következõ 341/D. §-sal egészül ki:
„341/D. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint
meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idõ rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és errõl a hivatásos
állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati idõt a nyugdíj elõtti rendelkezési állomány, a
felmentési idõ, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából
kell szolgálati viszonyban töltött idõnek elismerni.”
56. § (1) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben
szabályozza:)
„20. a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést;”
(2) A Hszt. 342. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban
foglalkoztatottak által betölthetõ munkaköröket, valamint az e körbõl kizárt tevékenységeket és kapcsolódó
mentesítéseket rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerzõ szolgálat esetében
utasításban – állapítsa meg.”
57. § A Hszt.
a) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot” szövegrész helyébe az „a Munka
Törvénykönyvérõl szóló törvény megfelelõ alkalmazásával nyugdíjasnak minõsül” szöveg,
b) 63. § (6) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásra jogosult” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvérõl
szóló törvény megfelelõ alkalmazásával nyugdíjasnak minõsül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. §
(7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte” szöveg,
c) 64. § (1) bekezdésében a „felmentéssel szüntették meg” szövegrész helyébe a „felmentéssel vagy az 59/A. §
(1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezéssel szüntették meg” szöveg,
d) 64. § (5) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „szolgálati járandóságban részesülõ
volt” szöveg, a „nyugellátásának” szövegrész helyébe a „járandóságának” szöveg,
e) 81. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezéssel” szövegrész helyébe a „nyugállományba vonulással”
szöveg, az „elérésével vagy azt követõen” szövegrész helyébe az „elérésével” szöveg,
f) 181. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg,
g) 204. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett vagy
nyugállományba vonult” szöveg,
h) 7. számú melléklete XII. pontjában a „nyugállományba helyezés ideje” szövegrész helyébe a „nyugállományba
helyezés, nyugállományba vonulás ideje” szöveg
lép.
58. § Hatályát veszti a Hszt.
a) 43. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,
b) 52/A. §-a és az azt megelõzõ alcím,
c) 53. §-át megelõzõ alcímben az „egyéb” szövegrész,
d) 55. § (3) bekezdésében az „– a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idõ kedvezményes számítására vonatkozó
jog kivételével –” szövegrész,
e) 56. § (4) bekezdése,
f) 58/A. §-ában a „ , ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult” szövegrész,
g) 61. § (2) bekezdés e) pontja,
h) 61/A. §-a,
i) 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „és nyugdíjjogosultságot nem szerzett” szövegrész,
j) 64. § (1) bekezdésében az „– amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felsõ korhatár eléréséig
a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhetõ –”
szövegrész,
k) 182–184. §-a és a 182. §-t megelõzõ alcím,
l) 192. §-a,
m) 192/A. § (1) bekezdése,
n) 264/G–264/L. §-a,
o) 300. § (1) bekezdés d) pontja,
p) 326. § (1) bekezdésében az „ , a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” szövegrész,
q) 326. § (2) bekezdése,
r) 326/A. §-ában az „ , a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész,
s) 328. § (1)–(3) bekezdése,
t) 328. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szövegrész,
u) 329. §-a,
v) 331. §-a,
w) 341. §-a,
x) 342. § (1) bekezdés d) pontjában a „ , valamint a szolgálati idõ kedvezményes számítására jogosító, fokozott
igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását – azonos megnevezésû szolgálati beosztások esetén
a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével – a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a
jogosultság megállapításának szabályait” szövegrész.
27. A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
59. § A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a jogsértést korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti
bányászjáradékban részesülõ személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges
jognyilatkozat hiányában történõ foglalkoztatásával követik el, a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító jogerõs
határozatát közli a korhatár elõtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.”
28. A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
60. § A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (1) bekezdés b) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Kiegészítõ gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõ gyermek
gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki)
„b) nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban, átmeneti
bányászjáradékban, idõskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerû rendszeres szociális
ellátások emelésérõl szóló jogszabály hatálya alá tartozik.”
29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
61. § A Tbj. 4. § f) pont 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki)
„1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. §
(3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány
által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegû
öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”
62. § (1) A Tbj. 16. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra
jogosult személyeken túl – az, aki)
„e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,”
(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra
jogosult személyeken túl – az, aki)
„g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyugdíjban vagy a Magyar Alkotómûvészeti
Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági
nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,”
(3) A Tbj. 16. § (1) bekezdése a következõ u) és v) ponttal egészül ki:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra
jogosult személyeken túl – az, aki)
„u) a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
törvény alapján korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
v) az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben
meghatározott balettmûvészeti életjáradékban részesül.”
63. § A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében a „korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe a „korhatár elõtti ellátásban,
szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotómûvészeti
Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban” szöveg lép.
64. § (1) Hatályát veszti a Tbj.
a) 20/A. § (1) bekezdésében, 27. § (5) bekezdésében, 29. § (8) bekezdésében a „Tny. tv. szerint” szövegrész,
b) 31. § (7) bekezdése,
c) 44/A. § (3) bekezdés c) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tbj.
a) 4. § l) pontjában a „ , valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék” szövegrész,
b) 18. § (1) bekezdés e) pontja,
c) 19. § (6) bekezdése,
d) 20/A. §-a és az azt megelõzõ alcím,
e) 27. § (5) bekezdése,
f) 29. § (8) bekezdése.
30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
65. § (1) A Tny. 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezõgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezõgazdasági szakszövetkezeti
járadékra és a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû járadékára a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) A Tny. 6. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Európai Közösségek tisztviselõinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási
feltételeirõl szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet
11. cikk (1) bekezdése alapján erre jogosult személy kérheti a szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai
egyenértékének a Nyugdíjbiztosítási Alapnak történõ átadását. Az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) és (2) bekezdésének
végrehajtásához szükséges egyéb szabályokról külön törvény rendelkezik.”
66. § A Tny. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„68. § (1) A biztosított (volt biztosított) – legfeljebb naptári évenként egyszer – a nyugdíj-megállapító szervtõl kérheti
a szolgálati idejének, nõ esetén a 18. § (2b)–(2d) szerinti jogosultsági idejének megállapítását.
(2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem, vagy
eltérõ tartalommal szereplõ szolgálati idõre, jogosultsági idõre vonatkozó, az igénylõ rendelkezésére álló igazolásokat,
okiratokat.
(3) A nyugdíj-megállapító szerv az elismert szolgálati idõt, jogosultsági idõt határozatban állapítja meg.”
67. § A Tny. 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár
elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi
CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülõ személy a
tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítõ
tevékenységet folytat, és az általa fizetendõ nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsõ napján érvényes kötelezõ
legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg
elérését követõ hónap elsõ napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár
betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendõ nyugdíjjárulék alapja
az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a
tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én
nyugellátásban részesült, a 2012. június 30-át követõen szerzett jövedelem vehetõ figyelembe.”
68. § A Tny.
a) 50. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár elõtti
ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban” szöveg,
b) 50. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár elõtti
ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban” szöveg
lép.
69. § Hatályát veszti a Tny.
a) 8–8/C. §-a és a 8. §-t megelõzõ alcím,
b) 18/A–19. §-a,
c) 79. § (5) bekezdése,
d) 83/B. § (5) bekezdése,
e) 95. § (8) bekezdésében a „ , valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz
kapcsolódó kedvezményre jogosító idõ” szövegrész.
31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
70. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„b) nyugdíjkorhatár:
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,
2. az az idõpont, amelytõl a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított
ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy
növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”
32. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
71. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal
egészül ki:
(Nem jár táppénz)
„f) a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék
folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, illetve az átmeneti
bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.”
72. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében
és a) pontjában a „gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj” szövegrészek helyébe a „gyermeknevelési
támogatás, az ápolási díj, a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettmûvészeti életjáradék vagy az
átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.
33. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
73. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülõt, gyámot is, aki saját
maga, illetve akinek a házastársa, élettársa)
„d) nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy
átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,”
74. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a
„társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minõsülõ nyugellátást”
szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint
társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá esõ ellátást, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által
folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett
egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár elõtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettmûvészeti
életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot” szöveg lép.
34. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása
75. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjában és 41. § (1) bekezdésében a „korengedményes
nyugdíj” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás” szöveg lép.
35. A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosítása
76. § A Hjt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd
tisztjelöltekre, a honvéd altiszt-jelöltekre, az állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult
személyekre, a szolgálati járandóságban részesülõ személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és
körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományú vagy szolgálati járandóságban részesülõ személyek
hozzátartozóira is alkalmazni kell.”
77. § (1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltõ személyt rendelkezési
állományba kell helyezni. Ennek megfelelõen a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„n) a hivatásos állomány legalább 30 év tényleges szolgálati idõvel rendelkezõ tagja, a szolgálat felsõ korhatárának
elérése elõtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felsõ korhatáráig, a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány
tagjának kérelmére (a továbbiakban: nyugdíj elõtti rendelkezési állomány).”
(2) A Hjt. 48. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hivatásos állomány nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelõzõ védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az idõtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított
illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi
nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendõ beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének
megfelelõ díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság
idõarányosan illeti meg.
(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti összegrõl a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a
nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja.”
78. § A Hjt. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„55. § A szolgálat felsõ korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.”
79. § A Hjt. 59. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hivatásos állomány nõ tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése
szerinti jogosultsági idõvel.”
80. § A Hjt. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A törvény erejénél fogva szûnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:)
„f) fizikai alkalmatlansága megállapítása esetén, az e törvényben megállapított kivételekkel,”
81. § A Hjt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) A szolgálati járandóságban részesülõ vagy rendvédelmi szervnél különleges foglalkoztatási állományban lévõ volt
hivatásos katona állományba az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén akkor
vehetõ vissza, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”
82. § A Hjt. az „Az elõmenetel általános szabályai” alcímet megelõzõen az alábbi alcímmel és az azt követõ 77/A. §-sal
egészül ki:
„A könnyített szolgálat
77/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban
töltött idõvel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a Honvédségnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak
által betölthetõ munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.
(2) A hivatásos állomány tagja, ha nem rendelkezik 15 év tényleges szolgálati idõvel, kezdeményezheti, hogy az
állományba vételét közvetlenül megelõzõen, a Honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél 2012. január 1-je elõtt,
megszakítás nélkül közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött idõk 50 százalékos mértékben
beszámításra kerüljenek. Az e számítási mód alkalmazásával elért 15 éves szolgálati idõ esetében a hivatásos állomány
52. életévét betöltött tagja a könnyített szolgálatra jogosulttá válik.
(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a hivatásos állomány tagja fizikai alkalmasságának vizsgálata során a miniszter
rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(4) A hivatásos állomány könnyített szolgálatot teljesítõ tagja a rendeletben meghatározott szolgálati tevékenységben
nem vehet részt, illetménye azonban a könnyített szolgálatot megelõzõ utolsó – vezetõi pótlék nélkül számított – havi
távolléti díjánál nem lehet alacsonyabb.
(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkaköröket a miniszter határozza meg.”
83. § A Hjt. 82. § (4) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:
„Az állomány – a 77/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelõ – tagjának a fizikai követelményeknek való
megfelelését a megismételt ellenõrzésen kérelemre – ha van más, általa könnyített szolgálat formájában betölthetõ
beosztás – a könnyített szolgálat követelményrendszere szerint kell megállapítani.”
84. § A Hjt. 114/A. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati járandóságban részesül, a szerzõdés megkötésérõl és megszûnésérõl a
Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.”
85. § A Hjt. 209. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy szolgálati járandóságban részesülõ
személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülõjének szülõi
nyugdíj jár.”
86. § A Hjt. XVII. Fejezete a következõ 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § Az e fejezet rendelkezéseit a szolgálati járandóságban részesülõkre is megfelelõen alkalmazni kell.”
87. § A Hjt. 235. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezései alapján szociális gondoskodási körbe tartozik:)
„a) az állomány, a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságban részesülõ – kivéve, ha az utóbbiak szolgálati
viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés d) vagy g)–k) pontja alapján
szûnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétõl és rendfokozata használatától eltiltották –,
valamint azok közeli hozzátartozói;”
88. § A Hjt. a következõ 283. §-sal egészül ki:
„283. § A szolgálati idõt 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell.
A szolgálati idõ rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni és errõl a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni
kell. Az így rögzített szolgálati idõt a nyugdíj elõtti rendelkezési állomány, a felmentési idõ, a végkielégítés, a könnyített
szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött idõnek
elismerni.”
helyébe az
„és a jubileumi jutalom” szöveg
lép.
91. § Hatályát veszti a Hjt.
a) 47. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,
b) 58. § (5) bekezdése,
c) 58. § (6) bekezdésében az „a 262. § szerinti szolgálati idõ számítására, valamint” szövegrész,
d) 59. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és” szövegrész,
e) 59. § (4) bekezdése,
f) 60. § (4) bekezdése,
g) 63. § (3) bekezdése,
h) 65. § (2) bekezdés e) pontjában a „szolgálati” szövegrész,
i) 69. § (7) bekezdése,
j) 78. § (2) bekezdésében a „legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedõ” szövegrész,
k) 87. § (1) és (2) bekezdése,
l) 122. § (1) bekezdésének b) pontjában az „önhibájából kívüli okból szolgálati, illetõleg rokkantsági (baleseti
rokkantsági)” szövegrész,
m) 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szolgálati” szövegrész,
n) 203–206. §-a, valamint a 203., 204. és 206. §-t megelõzõ alcímek,
o) 213–214/B. §-a,
p) 215. § (1) bekezdése,
q) 261. és 262. §-a,
r) 264. § (2) bekezdésében az „és a 261.” szövegrész.
36. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
92. § Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény
a) 16. § (3) bekezdés i) pontjában a „kiegészítõ tevékenység” szövegrész helyébe a „kiegészítõ tevékenység, korhatár
elõtti ellátás, szolgálati járandóság, balettmûvészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott
tevékenység” szöveg,
b) 31. § (2) bekezdés 5. pontjában a „nyugdíjas státuszáról,” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státuszáról, illetve arról,
hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy átmeneti
bányászjáradékban részesül-e, továbbá” szöveg,
c) 31. § (10) bekezdésében a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár elõtti
ellátás, szolgálati járandóság, balettmûvészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg,
d) 31. § (15) bekezdésében a „nyugdíjas státusza” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusza, illetve hogy a
magánszemély korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban vagy
átmeneti bányászjáradékban részesül-e” szöveg,
e) 52. § (4) bekezdés h) pontjában a „rehabilitációs járadékot,” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékot,
korhatár elõtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettmûvészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot”
szöveg,
f) 52. § (7) bekezdés b) pont be) alpontjában a „vagy rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs
járadék, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság, balettmûvészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék”
szöveg,
g) 52. § (7) bekezdés e) pontjában a „nyugdíjas státusszal rendelkezõ” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusszal
rendelkezõ vagy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettmûvészeti életjáradékban, átmeneti
bányászjáradékban részesülõ” szöveg,
h) 54. § (15) bekezdésében a „nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás, illetve a korhatár elõtti ellátás,
szolgálati járandóság, balettmûvészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék” szöveg,
i) 3. számú melléklet F) pontjában a „rehabilitációs járadékot” szövegrészek helyébe a „rehabilitációs járadékot,
korhatár elõtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettmûvészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot”
szöveg, a „nyugdíj” szövegrész helyébe a „nyugdíj, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság, balettmûvészeti
életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg, a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs
járadék, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság, balettmûvészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék”
szöveg
lép.
37. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény
módosítása
93. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdés
a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott idõre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethetõ meg
felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplõ okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó
jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszûnik továbbá]
„a) a programban részt vevõ öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati idõre vonatkozó
feltételeinek megszerzésével, vagy”
94. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény a következõ
8. §-sal egészül ki:
„8. § A programban 2012. január 1-jén részt vevõ személy munkavégzésre irányuló jogviszonya – a kinevezés-, illetve
munkaszerzõdés-módosításban foglaltaktól eltérõen – akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság
megszerzésének idõpontjában szûnik meg, ha ez késõbbi, mint a programba történõ belépés miatt szükségessé vált
kinevezés-, illetve munkaszerzõdés-módosításban szereplõ, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszûnésére
meghatározott idõpont. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen idõpont elõtt
valamely, e törvényben szabályozott egyéb okból megszûnjön.”
38. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
módosítása
95. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdés
i) pontjában az „ellátásaival” szövegrész helyébe az „ellátásaival, a korhatár elõtti ellátással, a szolgálati járandósággal,
a balettmûvészeti életjáradékkal és az átmeneti bányászjáradékkal” szöveg lép.
39. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
96. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 25. pont b) alpontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában nyugdíjkorhatár:)
„b) az az idõpont, amelytõl a tag öregségi nyugdíjban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban,
balettmûvészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által
folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban) vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”
40. Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása
97. § Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
V. Fejezete a 43. §-t követõen a következõ 3. Címmel, valamint 43/A. § és 43/B. §-sal egészül ki:
„3. CÍM
BALETTMÛVÉSZETI ÉLETJÁRADÉK
43/A. § (1) Balettmûvészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki
a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Gyõri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelõdjeinél
összesen legalább huszonöt éven át – ide nem értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet
fõfoglalkozásszerûen folytatott,
b) legalább huszonöt év szolgálati idõt szerzett,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
d) azon a napon, amelytõl kezdõdõen a balettmûvészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban
nem áll, és
e) azon a napon, amelytõl kezdõdõen a balettmûvészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az
özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli
ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított,
ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.
(2) 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – balettmûvészeti
életjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követõen született, az egyes mûvészeti
tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi
nyugdíjban részesülõ, és a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontjának hatálya alá nem tartozó
személynek az öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
feltétellel.
(3) A balettmûvészeti életjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában
foglaltak szerint kell emelni.
43/B. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az
igényérvényesítésre, a balettmûvészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idõ meghatározására és
számítására, a balettmûvészeti életjáradékra jogosító idõ megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek
viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás
elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az
öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra
vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon balettmûvészeti életjáradékot kell érteni.
(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, a balettmûvészeti
életjáradék szüneteltetésére, megszûnésére és fedezetére, valamint a balettmûvészeti életjáradékban részesülõ
személyek öregségi nyugdíjára a korhatár elõtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal,
hogy ahol a korhatár elõtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár elõtti ellátást említ, azon mûvészjáradékot kell érteni.”
98. § Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
44. §-a következõ 53. és 54. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„53. biztosítással járó jogviszony:
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló
1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszony,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó
személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszonynak megfelelõ jogviszony,
c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen
nem rendelkezik – a szerzõdõ államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó
jogviszonynak megfelelõ jogviszony,
54. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam,
továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl
szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági
Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
99. § Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
47. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„c) határozza meg a balettmûvészeti életjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és
megszüntetésének részletes eljárási szabályait.”
41. A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
100. § A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A kormánytisztviselõi jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételt a felmentési idõ leteltekor teljesítõ kormánytisztviselõ kérelmezi.”
101. § A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében a „(4)–(6)” szövegrész helyébe
az „(5) és (6)” szöveg lép.
102. § Hatályát veszti a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a) 8. § (2) bekezdés g) pontja,
b) 8. § (8) bekezdése,
c) 10. § (4) bekezdése,
d) 23. § (6) bekezdésében a „g) vagy” szövegrész.
42. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény módosítása
103. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény
9. § (1) és (1a) bekezdésében a „nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás, korhatár elõtti ellátás, szolgálati
járandóság, balettmûvészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.”
43. Egyéb hatályon kívül helyezõ rendelkezések
104. § (1) Hatályát veszti
a) az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-a,
b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló
1995. évi LII. törvény,
c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl szóló 1991. évi
XII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIV. törvény,
d) az öregségi nyugdíjkorhatár emelésérõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 1996. évi
LIX. törvény,
e) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi
LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény 38. § (3) bekezdése,
f) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi
LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIII. törvény 23. § (4) bekezdése,
g) a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 161. § (11) bekezdése,
h) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi
XLV. törvény 139. §-a,
i) az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7. § (3) és
(4) bekezdése,
j) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény,
k) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény
22. § (3)–(5) bekezdése,
l) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. §
(5) és (7) bekezdése, valamint 9. és 10. §-a,
m) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi
CIX. törvény 52. § (12) és (17) bekezdése,
n) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi
CXXVII. törvény,
o) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló
1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XXIII. törvény,
p) a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet,
q) az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm.
rendelet,
r) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm.
rendelet.
(2) Hatályát veszti
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja,
b) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény TIZENÖTÖDIK RÉSZE és 396. §-a.

Dr. Schmitt Pál s. k.,                                                            Kövér László s. k.,
köztársasági elnök                                                         az Országgyûlés elnöke