Aki július 5-én még köztisztviselő, a következő nap már kormánytisztviselőként ébred, és nem a köztisztviselői, hanem már a kormánytisztviselői törvény hatálya alá fog tartozni. A törvény szerint pedig így kormánytisztviselői jogviszonyát a munkáltató legfeljebb két hónapos felmentési idővel, indokolás nélkül megszüntetheti.

A lapunk által megkérdezett munkajogász szerint ez azt is jelenti, hogy a vezetői megbízatásától megfosztott, de továbbra is köztisztviselő Szikora János keddtől - mint már kormánytisztviselő -, elesik a több havi felmondási időre járó illetményétől, bár háromhavi végkielégítés így is jár neki.

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, amely a kihirdetését - vagyis június 28-át - követő nyolcadik napon, július 6-án, kedden lép hatályba. Akkortól a kormánytisztviselők munkaviszonyát az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a jövő héten megindulhat a menesztésáradat.

A jogszabályt, annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A honatyák egy módosító csomag elfogadásával kibővítették a törvényt - annak hatálya alá vonták ugyanis a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat is, azaz a szakmai vezetőket -, s június 22-én elfogadták. Nem változtattak viszont azon a paragrafuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket indoklás nélkül menthetik majd fel.

Falusi Andrea munkajogász érdeklődésünkre elmondta: a konkrét esetben, ha Szikora János volt APEH elnök vezetői megbízatása valóban 2013-ig szól is, attól külön kell választani köztisztviselői jogviszonyát, ami viszont határozatlan idejű. Az ilyen esetben, ha egy hatóság elnökének visszavonják vezetői megbízatását, akkor más munkakört kell neki ajánlani, és dönthet: elfogadja-e vagy sem.

"Nehéz véka alá rejteni a kormány egyértelmű szándékát, hogy az APEH-elnök ilyen módon történő elmozdításával - ám köztisztviselői jogviszonyának megtartásával - több tízmillió forintot megspórolnak csak rajta" - emelte ki Falusi Andrea.

Aki július 5-én még köztisztviselő, a következő nap már kormánytisztviselőként ébred, és nem a köztisztviselői, hanem már a kormánytisztviselői törvény hatálya alá fog tartozni. A törvény szerint pedig így kormánytisztviselői jogviszonyát a munkáltató legfeljebb két hónapos felmentési idővel, indokolás nélkül megszüntetheti.

"Az új törvény legfőbb vívmánya, az eddigi akár hat hónapos felmondási pénz megspórolása, illetve lecsökkentése két hónapra. E tekintetben a felmondási időre járó pénz és a végkielégítés összege, illetve kategóriája jogilag különbözik" - emelte ki a jogász.

Véleménye szerint a legfájóbb mégis az, hogy az államnak nem kell indokolni a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetését. Bár eddig is meg lehetett tenni és kitalált, ráerőltetett indokokkal el lehetett távolítani köztisztviselőt, ám a jövőben ez így már pofára fog menni. A munkajogász szerint másrészt az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.

"Ám ez azt is jelenti, hogy a kormánytisztviselő az indoklás nélküli kitétel következtében még munkaügyi bírósághoz sem fordulhat, vagyis jelentős mértékben csorbul a munkavállalók jogbiztonsága. Jelenleg ugyanis például egy vezetői megbízás visszavonásával szemben - ha annak indoklásával nem értett egyet a szenvedő fél - három napon belül munkaügyi bírósághoz lehetett fordulni" - mutatott rá a szakértő.

Falusi Andrea szerint nagyon aggályos, hogy az új kormány egyáltalán nem működteti az érdekegyeztetés rendszerét, és a törvényjavaslatokat a munkaadók és munkavállalók megkerülésével egyéni képviselői indítványok formájában nyújtja be az Országgyűlésnek. Ha ugyanis már működne az érdekegyeztető fórum, akkor ez a törvény is éles viták tüzében formálódhatott volna.

Átkeresztelik a közszolgákat

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban - beleértve a közigazgatási és a helyettes államtitkárt is -, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

Forrás: L. S. / Népszava